Kovács Dorottya

Egy igazán boldog Karácsony

Ugye hogy mindnyájan ábrándozunk róla, hogy különlegessé és emlékezetessé tegyük a karácsonyt?! A Pintereset bújjuk inspirációkért, vagy az instagrammon lesünk el ötleteket másoktól, hogy a lehető leghangulatosabb és legemlékezetesebb legyen ez az időszak! Aztán sokszor a zsúfoltságig telt mindennapjaink visszahúznak a valóságba és eloszlatják az álmainkat…Talán most te is így érzed, ahogyan én, hogy nehéz lelassulni, elcsendesedni, és olyan igazán szívből jövő imádattal és csodálattal dicsőíteni a Megváltónkat, mint ahogyan azt szeretnéd. A vágyunk a hangolódás és a feltöltődés, de valahogy az ünnepekre készülődés káosza észrevétlenül megfoszt minket attól, hogy szeretetben és békességben teljenek el az ünnepnapok!

A csendesedő adventi hangolódás kerekasztal beszélgetésén egy csodalány megosztotta velünk, hogy fentiekkel ellentétben, a családjukkal, milyen csodásan élik át minden évben a karácsonyt! Ahogyan mesélt arról, hogy milyen családi szokásokat hoz otthonról, többen éreztük, hogy erről szeretnénk majd hallani még többet! Ezért meg is hívtam Blankát magunkhoz (Dorottya) és egy bögre tea (meg egy kis gyerekzsivaj) mellett beszélgettünk minderről! És olyan hálás vagyok hogy megtettük, ugyanis őszintén szólva engem személyesen is érdekelt a téma, hogy hogyan tudnánk a családunkban jó szokásokat kialakítani, amire majd a gyerekeim is örömmel tekintenek vissza! Reméljük, hogy neked is inspiráló lesz elolvasni és tudsz belőle meríteni majd!

Blankáról fontos azt tudni, hogy 24 éves, szülésznőnek tanul és Kecskeméten nőtt fel a családi házukban 4 fiú testvérével együtt a legnagyobbként, hívő szülők gyermekeként. Én közelről is ismertem, amióta csak az eszemet tudom, nem csak Blankát, de az egész családját. A szülei borzasztóan jófejek, és mindig érződött, hogy a családi életük fókuszában Jézus áll! Alig vártam mindig, hogy hozzájuk menjünk, mert egy élmény volt köztük lenni! Visszatekintve elképesztő, hogy milyen csodásan menedzselték ezt a nagy családot, én úgy érzem van mit eltananulnunk tőlük! 🙂

Blanka, amikor beszélgettünk elmesélte, hogy náluk igazából karácsonykor konkrét menetrend van! Először is 23-án sütnek-főznek anyukájával, elkészítik a névre szóló mézeskalácsokat, hogy mindenki másnap megehesse a sajátját! Aztán mindannyian kitakarítják a saját szobájukat, együtt pedig az egész házat, mindenkinek megvan a saját feladata, hogy ki mit csinál!

Minden évben este megnézik az Élet csodaszép című filmet, ami a kedvenc karácsonyra hangolódó családi filmük, és aminek a mondandója annyira fontos számukra, hiszen ebből indult ki, hogy ilyenkor mindig érkezik hozzájuk egy levél, az angyalka levele. Ezt kiskorukban a szülők írták meg, mostanra viszont ők is részt vesznek a megfogalmazásában! 24-én reggel a kisöccsei nagyon izgatottan kelnek, mert tudják, hogy a kertben valahol már el van rejtve a fenyőfa, alatta a díszek, ezzel a levéllel. Beni (a legkisebbik), a mai napig felrohan és kiabálja, hogy “gyere Blanka, mert megtaláltuk a fenyőfát, és fel kell olvasnunk a levelet!” Ilyenkor leülnek a nappaliba és a kisebbek közül valaki (régen aki épp olvasni tanult) felolvassa a levelet. A levél pedig minden évben nagyjából így hangzik (csak a szereplők cserélődnek fel):

“Drága kincseim! Évek óta olyan szép karácsonyfát látok, amikor bekukkantok hozzátok! Ebben az évben sem lesz több időm, sok boldogtalan embert kell meglátogatnom. Így idén is rátok marad ez a nemes feladat, lassan igazi csapat lesztek! Idén is az az angyali kar akarata, hogy közösen gondolkodva dolgozzatok össze, hogy olyan szép legyen a karácsonyfátok, ebből az egyszerű zöld fenyőből, mint tavaly karácsonykor. Nehogy olyan szép legyen, mint múlt évben, annál is szebb! Viszont van sok tennivaló, nézzük csak sorjában, kinek mit kell elvégezni! Meg kellene keresnetek a nektek szánt fenyőt és a díszeket, aztán be is kellene hozni a fenyőfát a házba, ezt az erős fiúkra bízom! Az égősor szép füzérét kellene rögzíteni, ezt apára és hű segédjére, Simire bízom! A szalmadíszek elrendezését Benire bízom. A mézeskalácsok elrendezését, amiket sütött anyára bízom… (megjegyzés: itt minden évben más felsorolás szerepel, attól függően, hogy milyen díszekkel díszítik a karácsonyfát) Persze mindeközben valami szép angyali muzsika szóljon, ti is énekelhettek közben! Hát lesz tennivalótok, nem mondom, de hát eddig sem csalódtam bennetek! A legfontosabb, hogy mindeközben Krisztus békéjével legyetek egymás között! Azt szeretnénk mi itt sokan angyalok, hogy a magatok díszítette karácsonyfa körül annyira tudjatok tiszta szívvel együtt örülni Krisztus születésének, mint mi itt fent a mennyben! Szóljon hát dicséretek, érjen fel egész magasra, ide egészen az égig! Dicsőség a magasságban Istennek!”

A levél alapján elkezdenek díszíteni, a hangfalról mennek a régi, klasszikus betlehemes zenék a háttérben. Ez mindig igazán jó hangulatot ad. Azután, amikor még köztük élt, mindig átmentek a dédmamához, és az ebéddel már úgy készültek, hogy átvitték kozzá a halászlevet. A dédi egyébként a halfejet szerette a legjobban, úgyhogy tudták, hogy azt mindig neki készítik! 🙂 Az apukájuk minden évben elsütött ilyenkor egy poént, amikor átértek, ugyanis ahogy beléptek, egy nagy piros fényáradat fogadta őket ( a dédinek a karácsonyfáján mindig piros égősor virított), ezért azt mondta, hogy “jaj, hát ide betolatott egy teherautó”, a fiúk ezen mindig nagyon nevettek és azonnal rávágták, hogy “apa, nem is igaz” aztán ahogy bementek így szólt az apukájuk: “ja tényleg, ez csak egy karácsonyfa!” A dédmamájuk pedig mindig elmondott ilyenkor egy verset:

Pósa Lajos: Karácsonyfa

Ragyog a szép karácsonyfa.
Az égből egy angyal hozta.
Tele rakta minden jóval:
Arany dió-, mogyoróval.
Füge, citrom csüng az ágán.
…
Blanka (megjegyzés: itt mindig mást mondott) csak azt vizsgálgatja:
Vajon virgács nincs-e rajta?
A jó angyal elfeledte,
Sebaj! Hozott mást helyette!
Csillog a szép karácsonyfa,
Nézegetik jobbra-balra.
Kerül-fordul a sok vendég
Csak karácsony lenne mindig!

Mindig ugyanazzal, az ünnepi étkésztellettel terítettek meg és ezután jött el az ajándékozás ideje itt, ilyenkor a dédi mindig izgatottan nézte végig, ahogy nyitogatják a csomagokat a gyerekek. Amikor hazaértek mindenkinek csendes pihenő következett, hogy rápihenjenek az estére és a szüleik előkészülhessenek 🙂 (a mai napig így van ez, viszont most már ez bármivel telhet, míg piciként mindannyian aludtak délutánonként). Az angyalváró függöny is felkerült, amit behúztak, így amikor felébredtek, már nem lehetett bekukucskálni, hanem rögtön elindultak a Templomba (anyukájuk mehetett csak már be, rá várnak is mindig egy jó 5-10 percet, amíg az utolsó simitásokkal is elkészül).

Hazafelé az úton pedig minden évben indul a karácsonyfa-számolás, ami szent és sérthetetlen! Legfőképpen az apukájuk miatt, mert ez az ő kedvenc része, képes 30-al vezetni hazafelé és kerülőúton is megy, hogy minél többet tudjanak megszámolni (úgyhogy most már anyukájuk, vagy Blanka vezet inkább :D), de még mielőtt elindulnának mindenki megtippeli, hogy hányat látnak majd. A szabály az, hogy csak a lakásokban felállított karácsonyfa ér. Amikor pedig hazaérnek, mindig csendben kell bemenni, hogy nehogy elisszék az angyalkát, ha még ott jár náluk. Úgyhogy még a kutyára is rá szoktak szólni, hogy legyen csendben! 🙂 A csengőszóra mehetnek csak be (amire Blanka már rájött, hogy a szülei pendrive-ról tesznek be). Ezután a fa fújás következik, ugyanis az övék egy olyan karácsonyfa, ahol csak akkor kapcsolódnak fel a fények, ha mindannyian, közösen felfújják! Ezután énekelnek és mindenki kedvencét eléneklik.

Amikor pedig hazaérnek, mindig csendben kell bemenni, hogy nehogy elisszék az angyalkát, ha még ott jár náluk. Úgyhogy még a kutyára is rá szoktak szólni, hogy legyen csendben! 🙂 A csengőszóra mehetnek csak be (amire Blanka már rájött, hogy a szülei pendrive-ról tesznek be). Ezután a fa fújás következik, ugyanis az övék egy olyan karácsonyfa, ahol csak akkor kapcsolódnak fel a fények, ha mindannyian, közösen felfújják! Ezután énekelnek és mindenki kedvencét eléneklik.

Ekkor pedig felolvassák a Bibliából a karácsonyról szóló részt és utána beszélgetnek róla, hogy ezen a karácsonyon személyesen ki milyen üzenetet kapott. Majd pedig az ajándékozás következik (most már húznak előre, így mindenkinek egy embernek kell készülnie ajándékkal). Van egy nagy táblájuk is otthon, ahova még a karácsony előtt mindenki felírja, hogy minek örülne, és így biztosan mindenki azt kapja amire vágyik!

Este a nagyszülőkhöz mennek át, ahol az unokatesókkal az egész nagy család együtt ünnepel. Ott is a csengőszóra lehet csak bemenni és nagyon hangulatos, hogy az egész nagy család ott vár. Ilyenkor az éneklés alatt igazi családi koncert szokott szerveződni, mindenki kap egy harangot, valaki furulyával, fuvolával is kíséri, majd ajándékoznak, és ott vacsoráznak és késő este hazaérnek. 25-ét a másik nagyszüleinél töltik, amire Blanka csak annyit mondott “ha karácsony, akkor a papa pulykája ugrik be rögtön”. A 26-a még nagyobb buli, mert a nagycsaládból mindenki hozzájuk jön, majd megnézik sorban mindenki karácsonyfáját és ekkor nagyokat játszanak. A két ünnep között, pedig baráti családokkal jönnek össze, mindig másnál vannak és az mindig év lezárás is. Múltkor olyan játékot játszottak, hogy pl. le kellett mérni, hogy kié a legnagyobb mosoly…stb és valaki nyert. Aztán a közös részen átbeszélik, hogy ki miért hálás és a végén egy imakör következik.

Blankának abszolút ezek a családi szokások hozzák meg az igazi karácsonyi hangulatot! Tudják, hogy 23-án este már nem mennek el otthonról, mert akkor már kezdődik a közös karácsony a esti filmnézéssel. Persze nem minden része stresszmentes, a rendrakást semelyik gyerek nem csípi annyira, de mindig ha elkezdődne egy veszekedés, apukájuk emlékezteti őket, hogy most karácsony van, békességre törekedjenek és valahogy ez vált természetessé, hogy erre ilyenkor mindenki jobban odafigyel. Blankának az éneklés és az igeolvasás vált a legfontosabbá, de a többi szokás is úgy emlékszik vissza, hogy mindig segített, pl. amikor várakozni kellett kicsiként és karácsonyfákat számoltak, hogy ilyenkor ne veszekedjenek hazafelé…stb. tehát minden ilyen apróság segített hangolódni, lassulni, a lényegre figyelni!

Reméljük, hogy ez a bejegyzés Blankáék karácsonyáról ad egy-két jó ötletet neked is, és segít idén az ünnepre hangolódni!

Mi pedig szeretettel kívánunk nagyon boldog, áldott, békés karácsonyt és ünnepeket neked!

Ölelés:

Dorottya, Csendesedő lányok

Blankának az éneklés és az igeolvasás vált a legfontosabbá, de a többi szokás is úgy emlékszik vissza, hogy mindig segített, pl. amikor várakozni kellett kicsiként és karácsonyfákat számoltak, hogy ilyenkor ne veszekedjenek hazafelé…stb. tehát minden ilyen apróság segített hangolódni, lassulni, a lényegre figyelni!

Reméljük, hogy ez a bejegyzés Blankáék karácsonyáról ad egy-két jó ötletet neked is, és segít idén az ünnepre hangolódni!

Mi pedig szeretettel kívánunk nagyon boldog, áldott, békés karácsonyt és ünnepeket neked!

Ölelés:

Dorottya, Csendesedő lányok